Közéleti Kávéház

2004. augusztus 5. csütörtök 19 óra Görkorcsolya Pálya (Újszeged, Liget Játszótér) GÖRKORCSOLYÁSOK BEMUTATKOZÁSA Vendégek: Döme Zsuzsa a Szub-Art Egyesület alelnöke Buza Márk az Egyesület sportreferense Bölcskey Gábor, Veréb Róbert és Zsibók Attila görkorcsolyások Házigazda: Bagaméri László ujságíró - görkorcsolya bemutató -

Street-Art- Interju a Hökkentőben 2004 Szeptember

Street ArtRA Posta melletti újságárusnál állva vettem észre a képet. Három alak áll rajta. A két srác egyike kezet fog egy ember nagyságú legófigurával, akinek lecsavart fejét a másik srác bevágta a hóna alá. A legófigura egyébként policeman. A srácok meg cigiznek.A lustaság fél egészség. Szólt Gé, és leült a számítógép elé, hogy csináljon egy cigit. Előtte a sötétbarnás, zöldes hamutál elfolyt sárga foltjain megcsillant a napfény. Ez persze lehetetlen egy sötét szobában, de Gé mégis látta a csillanást. Majd észrevette a körülötte heverő halott csigákon, az eldobált csokipapírokon és a sohasem tükröződő lepedőn is. Lassan az egérhez nyúlt, és felrakta a fénycsóvát a Sports cigarettát reklámozó teve púpjára. A teve is cigizett a képernyőn, arcába Gé montírozta bele a blázt. Az egyik haverjával kezdték nyűni a programot az egyetem elején, amikor a hipp-hoppos haverok ilyen hatást gyakoroltak rájuk. Kreativitás! Alkotás utáni vágy, rajzolni AKARÁS és nulla kézügyesség. Egyenlő Photoshopos próbálkozások: az első többfejes ember, többfarkú kutya, felhőkarcolók felett rohanó orrszarvú, majd mozizásból és röhögésből születő fiktív lények és termékek, például Sports cigaretta. Nem volt biztos, hogy magukkal az alkotásokkal tudnak-e valamit kezdeni mások, akik nagyon sokan vannak, Gé életében azonban mintha mégse lennének. De az egyre szaporodó művek közönségért kiáltottak. Olyan kontextus kellett, amiben mindenki azt kezd a képekkel, amit akar. Mert nem is annyira az üzenet a lényeg, mint az, hogy hogy is van kitalálva a látvány, amely könnyen élénkítheti az önmagában csúnya, unalmas felületeket egy-egy kevésbé szokványos helyen, például az utcán.Kézenfekvő megoldásként matricára kerültek a képek, néha szövegek, kérdések vagy éppen felszólítások. Nem korszakalkotó, társadalom-gondolkodtató tartalommal, de valami olyan köntösben, amit ha észrevesz az ember, akkor kérdéseket tesz fel magában. Hogy akkor most mi van? Vagy hogy van ez? És amikor leesik, akkor talán arra is gondol, hogy ezt meg ki csinálta? Az alkotási kedvhez eljuttató módszerek tisztán látásáig persze már nagyon kevesen jutnak el. Ők értik és kedvelik talán legjobban a Street Artot, amelyet alig két éve művelnek Szegeden a Gé-féle fiatal kreatívkodók, szabadkézzel vagy előre kivágott sablonokkal is. Gé azonban számítógéppel alkot, mert szabadkézzel nem tud, a sablonokat meg át kell fújni, szóval az meg már majdnem graffiti. Nem lehet olyan lazán csinálni, mint amilyen nyugodt hanyagsággal felragaszt az ember egy zsebéből előhúzott matricát a villamoson beszélgetés közben, észrevétlenül. Vagy éppen mások által is észrevehetően, beszólásokat, agressziót generálva. Egyszer beszóltak Gének, hogy ne ragasztgass! Nagyon megviselte. Egy másik alkalommal meg az albérletük előtt matricáztak egy oszlopra. De a tulaj nem tűrte. Félrelökte Gét és letépte a matricákat. Csak reklámokat engedett felragasztani.Mostanában inkább esténként járnak dekorálni, amikor nincsenek ilyen alakok az utcán. És olyan felületeket választanak, amihez nem nagyon nyúl senki. Mert a kukákról és telefonfülkékről valamiért mindig eltűnnek a képek. A közlekedési táblák hátulját viszont nem piszkálják, ezért ezek lettek a Street Art kiemelt célpontjai.Gé bizonyítja, hogy a leírt műveletsorral a fővárosi óriásplakát-kiállításra is be lehet kerülni. Csak odáig kell fejlődni, hogy az egyik 2X5 centis ötletünket meghívják óriásplakátnak. Vele ez történt. Azon a képen négy öltönyös, mobiltelefonos, aktatáskás, felhúzható változatú üzletember volt, Legyen ön is tamagocsi! üzenettel. Ennek a képnek az elemzését várjuk a szerkesztőségbe! Nem, amúgy nem várjuk. És a Street Art-os szegedi arcok sem ezt várják, viszont őket érdekli minden eltitkolt, de nyilvánosságra érdemes mű, ami képből van. Úgyhogy aki felvenné velük a kapcsolatot, az keresse a www.subart.hu/ matrica webcímet.Az meg biztosan nem véletlen, hogy a Sub Art Egyesület próbálja segíteni a műfajt. Ha minden jól megy, talán még az idén rendeznek egy kiállítást is az összegyűjtött legjobb művekből. Egy olyasféle helyre tervezik ezt, ahol amúgy is gyakran találkoznak alkotók és befogadók. A Street Art esetében most találkoznak először, ettől lesz majd odavaló az alapvetően nem tárlati megjelenésre született műfaj. A helyet nem kiabálom el, hátha nem oda jön össze.Gé nem tudja, hová fejlődik majd, hogy mi következik a tamagocsis óriásplakát után. Lehet, hogy bármi. Új műfajok. Például leszokik a cigiről, elmúlik a lustasága, kigyúrja magát, kiönt egy több tonnás, ember nagyságú, fej nélküli férfialakot bronzból, megemeli, és egyetlen mozdulattal helyettesíti vele a Széchenyi téren álló Klebelsberg szobor oszlopát. Aztán telimatricázza. A lényeg az önkifejezés! pusztaibali

Voice Of The Streets - képek

„Voice of the streets”

2004. december 19. vasárnap

20.00 h

KULTIPLEX

1092, Budapest Kinizsi u.28.

Országos graffiti/street art kiállítás megnyitó party fellépők:

Bankos+ Norba Nem Közölt Sáv Faktor Labor +vendégek az Idő Uraiból Kool Kasko Quicky Corp A kiállítás alapját a Sub-Art egyesület street art pályázatára érkezett matricák képezik melyek közül közel 200 kerül kiállításra, ez alkalommal kiegészülnek ismert és elismert graffitisek festményeivel, valamint olyan alkotók munkáival akik pályájukat graffitivel kezdték és ennek jegyei máig is tükröződnek munkáikon. Kiállítanak többek között: Rask, Rapa, Nikon, Hoek, Crape, Lido, Skcr, GLK, 1000%, Janacana, MLR, Aned, Diep

A kiállítás két hétig tekinthető meg a Kultiplexben

2004.12.01. A Reggae és a Rastafarianizmus

2004.12.01. Jancsó kollégium klubhelység A Reggae és a Rastafarianizmus Előadás a Rastafariánus vallás történetéről, és ideológiájáról, filmvetítésekA vendégeket szeretettel várjuk az utána következő reggae partira ahol a selectorok ez alkalommal Dreadhead, Jidaki és Dreaddewill lesznek.

Országos Görkorcsolya Tábor

2004 …. Országos Görkorcsolya Tábor Bővebben hamarosan…

Ska est 2004.02.25 péntek

Murál festés Szabadkán

2004 április 20-22, Szabadka – Jam Fesztivál. Monumentális tűzfalfestmény készítése belgrádi, zentai, szabadkai, szegedi és budapesti művészek meghívásával a föld napja alkalmából, valamint kapcsolódó koncertek. Társszarvezésben a szabadkai Független Alkotók klubjával.

Interju a szabadkai Flash magazinban

Legyen Ön is Tamagocsi! Beszélgetőtársaim: Döme Zsuzsanna, Ricz Géza és az ARC óriásplakát-kiállításon munkájával (Legyen Ön is Tamagocsi!) részt vett Kovács Gergely, valamennyien a SUB-ART egyesület elnökségének tagjai. - Mit jelent a street-art pontosan, és mit vagy kiket képvisel? D.Zs.: A street-art mindenképpen társadalmi mondanivalóval rendelkezik, a kortárs művészeti alkotások egyik legfrissebb válfaja, amely rengeteg irányba igyekszik magát meghatározni és kiterjeszteni. Nem definiálható (talán csak így: közterületre kihelyezett művészi alkotások magánjellegű kihelyezéssel), szinte bármi belefér, ami a művészi szabadságot felszabadítja. Miután az emberek mostanában eléggé elkerülik a galériákat, kiállításokat, nem igazán jut el hozzájuk a fiatal kortárs művészet, éppen ezért a street-art ezt hívta életre, hiszen így közvetlenül találkozhatnak velük a járókelők a hétköznapi élet fő helyszínein. R.G.: A stílus különlegessége, hogy nem meghatározható konkrétan, leggyakrabban elterjedt formája az öntapadós matricákra készült alkotások, emellett vannak a nyomdai, fénymásolt vagy szabadkezű plakátok, a sablonokkal felfestett képek, vagy akár egy absztrakt szobor is ide tartozhat. Általában ezeknek az alkotásoknak nem csak az esztétikai értéke a fontos, hanem gyakran a mondanivalóra, valamilyen társadalmi, politikai vagy személyes üzenetre helyezik a hangsúlyt. A felfokozott információs társadalom, amelyben élünk, a rengeteg reklám, matrica, szórólap is közrejátszik, hogy kialakult, csak a street-art valami egyénit takar, nem az üdítő italokat gyártó cég emblémájával találkozik szembe az ember mindenhol. K.G.: Sokszor valójában azzal érik el a kívánt hatást, hogy ott, ahová ezeket kihelyezik, meglehetősen furcsán festenek, vagyis a környezettel együtt szokatlan, elgondolkodtató reakciót váltanak ki. - Veszélyezteti-e ezt a fajta művészetet jelen pillanatban a törvény? K.G.: Olyan értelemben legális alkotásmód, hogy bárhol, bármikor könnyedén el lehet őket távolítani, vagyis a törvény szerinti szándékos rongálás vádja nem lehet jogerős. - Hol és mikor indult útjára ez a stílusirányzat? R.G.: Nagy valószínűséggel ez a graffitinek egy továbbfejlesztett változata. A graffiti alapvetően az egóról, az egyén hirdetéséről szól, itt viszont másokhoz szóló üzenetekkel lehet találkozni. Közrejátszott a számítástechnika fejlődése is, mivel sok ilyen alkotás digitális formában készül, majd kerül kinyomtatásra. Helyileg New York, London és Németország a fő központjai, de mára a világon mindenütt elterjedt. - Lehet-e hosszú távon jövője és hatása? D.Zs.: A stílus nagyon fiatal, rengeteg lehetőség rejlik benne és egyre népszerűbb a már befutott művészek körében is, és mint tudjuk, mindig az egyének viszik előre, növesztik fel a stílust. Azonban nincsenek hiú ábrándjaim, hogy a társadalmi elidegenedést ez bármennyire is orvosolni fogja, mégis, egy fajta gyógyír lehet, az emberek felrázását szolgálhatja. - Léteznek-e kiállítások, ahol ezek megtekinthetők, vagy csak nyitott szemmel kell járni az utcán? R.G.: Magyarországon tavaly decemberben maga a képzőművész szakma elfogadta a stílust azzal, hogy a budapesti Műcsarnokban szerveztek egy ilyen kiállítást, az ezzel legrégebben foglalkozó, elismert művészek terveiből, illetve munkáiból. Szervezés alatt áll egy második, országos szintű kiállítás, valamint Szegeden szept. 24-25-én a SUB-ART fesztivál keretében egy hasonló jellegű dolog lesz, ezen kívül októberben a szegedi Grand Caféban és Budapesten az A38 hajón lesznek megtekinthetők a művek. Vad Zsolt

Corp. interjú 2004

Tuboly Gáborral a Based on Bass team egyik dj-jével "beszélgettem". Dj Corp.-ként biztosan ismerősebb a neve. Azon kívül, hogy a basedonbased-es dj-k tudnak keverni, egyfajta zenei missziót is végeznek: partyjaikon az ember azt érzi: itt valami komoly és korszakalkotó történik, éppen íródik a zenetörténet egy epizódja. Szeretik, csinálják, hisznek benne. Mi meg kapjuk! És egyre többen állunk sorban érte. Végül rendhagyó formában sikerült meginterjúvolni az újdonsült doktor urat: egy hamisítatlan, XXI.századi, elektromos riport született. -Mikor kezdted/kezdtétek el a keverést?>> corp. Én kb 6 éve, akkoriban chillesebb zenéket, illetve breaket és sötét, elvont drumandbass-eket játszottam. Suzuki '99 körül kezdett el zenélni, ő atmoszférikus d'n'b-vel kezdett. Közülünk Zest játszik legrégebb óta, kb. 8 éve, ő a zúzósabb d'n'b-vel indított, majd 2000-ben beleszerelmesedett a nu skool break-be és azóta is ezt a vonalat viszi. -Mi adott otthont a városban ezeknek a korai próbálkozásoknak?>> corp. Én legelöször az Amnézia nevű helyen (ma Fészek) játszottam a 6. Sebesség segítségével, azt hiszem Suzuki is itt kezdte. Persze ezalatt már voltak Szegeden kisebb-nagyobb party-k, a Publo caféban, majd későbbi nevén a Tűzvarázsban (ezután Soho, ma Miu-Miu). Szabadtéri bulik is voltak a Laposon, Mindszenten, Boszorkány-szigeten, mondjuk itt inkább a goa és a trance volt előtérben. Később rendszeressé váltak a bulik a Soho-ban, két helyszínen ment a pörgés, fent szigorúan tánczene, élő vetítéssel, lent pedig chill-out. Itt elég sokan megfordultak az országból, szinte mindig volt valamilyen live-act is. Majd a tulajváltás után végigjártunk Szegeden szinte minden helyet: játszottunk a Garázsban, a Lagúna Cocktail Bar-ban, a Nirvánában, a Zacc Caféban, majd az Alsóvárosi Kultúrházban. -Mióta létezik a mai formájában a Based on Bass? Kik voltak az “alapítók”? corp. Idén lettünk 5 évesek, az első hivatalos BoB buli 1999 március 14.-én volt. A kezdeti tagok közül már nem mindenki foglalkozik keveréssel, de valamilyen formában szinte mindenki aktív. Ők Fred, aki a kezdetek óta szervezi a bulikat, nemegyszer anyagi kockázatot is vállalva, Coffy, Zest, Daawg, Quicky, Suzuki Samurai és én Corp. Új tagok közül említeném a Chi-Recordings-os Cord-ot, vagy az ex Airbag tag Focus-t. -Merre léptetek már fel Szegeden kívül? corp. Szerencsére elég sok helyre hívtak minket partyba, jártunk Egerben, Pesten, Baján, Makón, Mindszenten, Békéscsabán, Szarvason, külföldön Bécsben, Szabadkán, Kanizsán. Idén játszottunk a Zentai Ifjúsági Napok nyitó buliján, amire rengeteg vajdasági fiatal jött el, ez még a tavalyi kanizsai fesztivált is felülmúlta. A Sziget Fesztivál zárónapján Suzuki Samurai az Elektron sátorban játszott. -A rádiózás is közel áll hozzátok. Hol játszottatok? Miben másabb számotokra ez a műfaj, mint élőben zúzni a tömeget?- corp. Igen, többször voltunk Pesten különféle rádiókban, mint a Tilos, az Est FM, a gödöllői Pelikán FM, legutóbb pedig a RadioCafé-n és a Pararádió-ban. Ezenkívül Szegeden volt műsorunk a Média 6 rádióban, illetve a Student FM próbaadása alatt kaptunk két műsort is. Hogy miben más? Valamilyen szinten szabadabb, mert nem kell annyira odafigyelni, hogy mit rak az ember. Bulik alatt inkább azt érdemes játszani, amire mozdulnak az emberek, míg egy ilyen élő adásba beleférnek a lazább zenék is. -Beszéljünk a jelenről. Hol lehet hallani titeket? corp. Havonta szervezünk bulikat a Gin-Tonicban, mivel manapság a drumandbass sikeresebb, ezért a legtöbb party-n ez a zene szól…azért néha becsúszik egy-egy breakbeat is. Ezenkívül egyre több tag foglalkozik zenekészítéssel, itt megemlíteném a Jeffo's Dream-et, akik idén megnyerték a Szin tehetségkutatót, vagy Cord-ot, akinek folyamatosan jelennek meg zenéi a Chi-Recordingsnál ill. külföldi kiadóknál, Quicky-t, aki mostanában tévéműsorokhoz, játékokhoz csinál zenét, vagy a saját projektemet, az M.W.D-t, ami egy lájtosabb, jazzes, trip-hopos, inkább ilyen otthon hallgatós zene. A jövőben egyébként nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni ezek promótálására. Várjuk a közeljövőben iduló szegedi rádiókat, ahol valószínűleg ismét lesznek műsoraink. Ezenkívül igyekszünk minél jobban együttműködni friss egyesületünkkel, a Szub-Art-tal, ahol többen is tagok vagyunk és próbálunk az egyesület hasznára válni. Pár hónapja volt egy két napos minifesztivál, ahol egyik este mi csináltuk a bulit, vagy decemberben Pesten, a Kultiplexben az egyesület szervezte street-art kiállítás megnyitója, ahol Quicky-vel játszottam. -Mi a véleményetek a hazai underground felhozatalról (bulik, zenészek és a közönség szempontjából)? corp. Ez egy olyan téma, amit oldalakon keresztül lehetne taglalni, vegyesek az érzelmeink. Van ami egy idő után kicsit elcsépelt lesz, de mindig van valami, ami mégis előre viszi az egészet. Itt arra gondolok, hogy ami túllép egy bizonyos népszerűséget, az kivédhetetlenül átcsúszik a mainstearm-be. Ami mögött viszont van tartalom, az a legfanatikusabb underground arcoknak is tetszeni fog. A partyk átlagéletkora pedig folyamatosan csökken, ami sokakban visszatetszést kelt. Ebből persze sokszor adódnak ellentétek. Egyébként szerintem egy ilyen kezdeményezés csak akkor tud rendesen működni, ha akik csinálják, barátok tudnak maradni. Szerencsére ezt mi elmondhatjuk magunkról.

Bölcső magazin 2004 március

Sub-Art Egyesület Avagy a külsö szemlélők félremagyarázott deficíniói helyén mi magunk kell, hogy álljunk „Az elme alkot, A tudat fárad, Az álom megszületik, Az ember elszárad” -Még középsuliban volt egy ceglédi srác, Adi, aki néha feltünt, aztán nyomtalanul el is tünt a társoságunkból. Ő írta egyszer a vázlatfüzetembe ezt az idézetet egy rajz mellé. Nem tudom honnan, de ez jutott eszembe ahogy leültem megírni ezt a cikket. Magam is meglepődtem mennyire ideillő, mikor átgondoltam e pár sor jelentését, összefoglalja egyesületünk mondanivalóját. Ami összehozott minket, az a felismerés, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy a szellemi kreativitás megrekedjen elméleti szinten, ne legyünk pusztán fogyasztók. Társadalmunk egyre inkább az uniformizálódás felé halad, és ha az egyre szűkülő körű piaci „árúk” között nem találunk ínyünkre valót, akkor nem marad más lehetőség, mint meg kell teremtenünk a salyát igényeinket kielégítő kultúr-árúkészletet, legyen itt szó képzőművészetről, irodalomról, zenéről, környezetvédelemről, vagy bármely szubkultúráról. Ez az igény egyre több fiatalban éled fel, de kevesen tudnak tenni érte, mivel az egyéni kezdeményezések kudarcai gyorsan megölik a lelekesedést azokban akik valóban megpróbálnak tenni azért, hogy az életünk színesebb legyen, a szórakozást, a kultúrát ne a szúleinktől (rosszabb esetben az előző rendszertől) örökölt, a 21. században már kevés mondanivalóval szolgáló sablonok határozzák meg. A Sub-Art egyesület megalakulásával, és tavaly decemberi bírósági bejegyzésével, Szegeden már több éve aktív szervező, és alkotó gárdák nyertek végre hivatalos hátteret, mint például a BASED ON BASS organizáció akik a városban megalapozták és ma is életben tartják az „underground” elektronikus zenei színteret, a Transzhumán Klub a YOUNGERGROUND filmfesztiválok szervezője, A VOL. 10 fanzin csapata akik mind magazinukkal, mind koncertszervező tevékenységükkel az élőzene túléléséért harcolnak az országot uraló hungaropopbiznisz ellen. A csapat még kiegészül jónéhány abszolú eltérő érdeklődési körű emberrel: képzőművészek, zenészek, deszkások, görkorisok, vajdasági társszervezetek, szociológusok, a környezetvédelem megszállottjai... Ami közös bennünk, hogy elegünk van abból a szemfényvesztésből, ami itt folyik ifjúsági élet címszó alatt. Az egyesület célja, egy tatongo hezag potlasa, ahely kiiktatasara mar regota meg van az igény a fiatalokban, de máig nem oldódott meg. Ez elsősorban programok, kiállítások, fesztiválok, közösségi programok szervezését, folyóiratok kiadását jelenti, ahol fiatalok szerveznek fiataloknak. Hisz mindnyájan tapasztaljuk, hogy más rétegek el vannak foglalva salyát igényeik kielégítésével, bár a segítő szándékot sok helyről halljuk, de nélkülünk nem igazán érzik és értik a ma fiataljainak világát. Sokan vagyunk akik a CKM lapozgatásánál magasabb szintű vizuális élményre vágyunk, a zenei igényeinket nem elégíti ki, hogy minden nap új csengőhangot töltsünk le a mobilunkra, az olvasás is többet jelent számunkra a Tesco katalógus forgatásásnál. Ha hasonlóan érzel, ha úgyérzed ötleteiddel hozzá tudsz járulni egy pezsgőbb ifjúsági élet megvalósulásához, esetleg csak egyetértesz céljainkal keress meg minket! Együtt könnyebben érhetjük el álmainkat!Info: subartegyesulet@freemail.hu